Kutatók Éjszakája 2023

Gyakorlati foglalkozások

1. Tudod, hogy működik a tested? Ha nem, most megmérheted!

A fájdalommal nem járó mérések során saját testük élettani működésével ismerkedhetnek meg a látogatók: megmérhetik pl. szorítási erejüket és karuk fáradását, kipróbálhatják, hogy szemmozgásaikat hogyan irányítják vagy tesztelhetik agyi aktivitásukat. Szívműködésüket, légzéseik mélységét és bőrellenállásukat mérve megtapasztalhatják az izgalmi állapotot (így pl. a hazugságot) kísérő élettani változásokat is.

Mindezen méréseket a biológus és a biofizikus alapképzésben, illetve a biológia tanári képzésben résztvevő hallgatók az ELTE TTK Biológiai Intézetének Élettani és Neurobiológiai Tanszéke által szervezett gyakorlatokon is alkalmazzák, ezzel segítve az élettani jelenségek jobb megértését.

Időpont: péntek 16:00 - 20:00
Helyszín: ELTE TTK, Ádám György Élettani Gyakorló (Déli tömb, 6. emelet, 6-107.)

2. Bioelektromos jelenségek vizsgálata élő idegsejtek hálózataiban

A bemutató célja az idegsejtek bioelektromos jelenségeinek megismertetése mikroelektródás mérőrendszer alkalmazásával. Az egér idegrendszerből nyert idegsejteket sejttenyészetben tartjuk 10 napig, mialatt a sejtek között idegi kapcsolatok alakulnak ki. A bemutató során megfigyeljük, hogyan változik az idegsejtek membránján mérhető elektromos feszültség (membránpotenciál), és hogyan kommunikálnak az egymással kapcsolatot létesítő idegsejtek. Igény esetén a bemutató angolul is megtartható.

Időpont: péntek 16:00 - 20:00
Helyszín: ELTE TTK, Élettani és Neurobiológiai Tanszék, 6. emelet, 6.306/a

Előadások

1.Mire jó, ha világosságot gyújtunk az agyban? Modern idegtudományi módszerek (Dr. Schlett Katalin)

Az előadásban az agykutatás „klasszikus” vizsgálati módszereiről és ezek jelenkori továbbfejlesztéséről lesz szó. Szót ejtek arról, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően hogyan lehet szivárványszínűen fluoreszkálóvá vagy éppen átlátszóvá változtatni az agyszövetet vagy több tízezer metszet segítségével igen részletes, 3D rekonstrukciókat készíteni teljes agyterületekről. Megmutatom, hogy az idegsejtek közötti kommunikációt hogyan lehet a valós időben, akár sejttenyészetekben követni, vagy például a kísérleti állatok agykérgében a felderített labirintus adott pontjain aktiválódó „hely sejteket” azonosítani. Fény derül az optogenetikai és a kemogenetikai eljárásokra is, ahol adott idegsejtek aktivitását, ezen keresztül pedig az állatok viselkedését az agyszövetbe juttatott fény vagy az italukba kevert anyagok segítségével tudjuk ki- és bekapcsolni.

Időpont: péntek 16:00 - 17:00
Helyszín: ELTE TTK, Déli épület, 6. emelet, Entz Géza terem

2. Autizmus-kutatás rágcsálókon (Dr. Varró Petra)

Az autizmus spektrum zavar kutatása az utóbbi időszakban egyre inkább előtérbe kerül, hiszen gyakorisága nő és specifikus gyógyszer sajnos nem áll rendelkezésre a kezeléséhez. A háttérmechanizmusok kutatásához és a gyógyszerfejlesztéshez is elengedhetetlen a megfelelő állatmodellek létrehozása. Az előadás az autizmus hátterében álló agyi változásokat és a rendelkezésre álló állatmodelleket tárgyalja, különös tekintettel a rágcsáló modellekre.

Időpont: péntek 17:00 - 18:00
Helyszín: ELTE TTK, Déli épület, 6. emelet, Entz Géza terem

3. Őssejtek és agyi organoidok az autizmus kutatásban (Dr. Tárnok Krisztián)

A különböző humán idegi kórképek betegségmechanizmusának megértésében, az esetleges terápiás megközelítések tesztelésében új távlatot nyit a humán indukált pluripotens őssejtekből kialakított szervszerű képletek (mini agyak, organoidok) vizsgálata, melyek a korábbi, állatmodellekre alapozott megközelítésekkel szemben nagyobb valószínűséggel segítik a gyógyszerfejlesztés preklinikai fázisát. Az előadás az őssejtek és a belőlük képzett agyi organoidok bemutatásán keresztül nyújt bepillantást az emberi idegrendszer fejlődésének, valamint a betegségmodellezés új aspektusainak területére.

Időpont: péntek 18:00 - 19:00
Helyszín: ELTE TTK, Déli épület, 6. emelet, Entz Géza terem

4. A társas érintés új idegpályájája (Dr. Dobolyi Árpád)

Az új kutatásunk szerint az agyban található egy idegpálya, amely fontos szerepet játszik a rágcsálók közötti érintkezésben és társas viselkedésben. Ezt a neurális útvonalat a hátsó talamusz és az elülső hipotalamusz közötti összeköttetés alkotja. Kimutattuk, hogy az ezeken a területeken található neuronok módon aktívak, amikor a nőstény patkányok érintkeznek egymással. Megfigyeltük, hogy ezeknek a neuronoknak az aktiválása fokozza a kurkászó viselkedéseket. Az elülső hipotalamuszba tartó neuronok a parathormon 2 nevű neuropeptidet fejezik ki, és kiderült, hogy ennek a neuropeptidnek a gátlása a neuronok gátlásához hasonlóan csökkenti az állatok direkt érintkezését. Emellett azt is megállapítottuk, hogy a pálya elemei az emberi agyban is jelen vannak. Az eredményeink alapján úgy gondoljuk, hogy ez a felfedezett útvonal segítheti a rágcsálókat, és akár az embereket is a társaikkal történő fizikai érintkezésben.

Időpont: péntek 20:00 - 20:30
Helyszín: ELTE TTK, ELTE Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállítás