Kutatási témák 

Kutatásainkat az a hipotézis vezérli, hogy a viselkedés agyi szabályozása megérthető molekuláris szinten. Ehhez szükséges a viselkedéseket szabályozó hálózatok működésének megértése, majd megfelelő agyterületek molekuláris szintű elemzése. Az idegtudomány módszertani fejlődése következtében olyan hálózatelemző technológiák állnak rendelkezésünkre, melyekkel fel tudjuk deríteni a viselkedéselemekkel korreláló agyi aktivitásmintázatot, a neuronok szelektív manipulálására pedig genetikai módszereket használunk. Az adott viselkedésben kulcsfontosságú neuronokat molekuláris szinten RNS szekvenálás segítségével elemezzük. Ez lehetőséget ad arra, hogy szükség esetén, például betegségekben, precíziósan beavatkozzunk. Ennek első lépése, hogy azonosítjuk a gyógyszercélpont fehérjét, majd ennek működését gyógyszerekkel befolyásoljuk.

RNS szekvenálás eredményeink szerint az androgén receptor szint csökken az anyaállatok preoptikus területén, a receptor farmakológiai gátlása pedig tovább növeli az anyai viselkedések intenzitását.

Kutatásaink során elsősorban a társas viselkedéseket vizsgáljuk. Ezek összetett viselkedések, magukba foglalják a fajtársak felől érkező ingerek komplex, multimodális feldolgozását és a szintén általában összetett válaszokat. Kutatásainkban sokszor egy viszonylag egyszerű modellrendszerrel dolgozunk, amikor az anyai viselkedéseket vizsgáltuk. A kölykök viselkedési repertoárja még korlátozott, és az anyaállat is az utódgondozáshoz szükséges ösztönszerű viselkedésekre fókuszál. Mégis, az ebben a modellrendszerben tett megállapítások általánosíthatók lehetnek bonyolultabb szociális szituációkra. Egy jelentős eredményünk ezen a területen, hogy a mediális preoptikus neuronok kölyökállatok hatására aktiválódnak, ha kísérletesen kemogenetikailag serkentjük őket, akkor pedig nő az utódgondozó viselkedések intenzitása anyaállatokban. Ezzel párhuzamosan depresszió-szerű viselkedés is megjelenik, ami a gyermekágyi depresszió kiváltó oka lehet.

A szülői viselkedések mellett felnőtt-felnőtt szociális viselkedéseket is vizsgálunk. Ezek rágcsálók esetén több csoportba sorolhatók, reproduktív, kooperatív, vagy agresszív viselkedések közé, melyek mögött álló agyi mechanizmusok szintén a kutatásunk tárgyát képezik. A fajra jellemző normális szociális viselkedések mellett megjelennek betegségekre jellemző elváltozások, melyeket több neuropszichiátriai betegség esetén vizsgálunk. Munkánk ezen kiterjesztése során olyan gyógyszercélpontokat azonosítunk, melyből kiindulva új típusú gyógyszerek lesznek fejleszthetők depresszió és autizmus spektrum zavar esetén. Egy jelenleg kutatott gyógyszercélpont a parathormon 2 receptor, aminek a depresszióban játszott szerepét receptor KO állatokon igazoltuk.

Kapcsolatok

Dobolyi Árpád az elmúlt években az alábbi nemzetközi együttműködésekben adott be pályázatokat külföldi kutatókkal:

1. TÉT pályázat beadása Prof. Suhel Parvez-zel (Department of Toxicology and In-Charge, Centre for Translational and Clinical Research, India)
2. ERA-NET pályázat beadása Prof Valery Grinevich-csel (Department of Neuropeptide Research in Psychiatry, Central Institute of Mental Health, University of Heidelberg, Németország)
3. ERA-NET pályázat beadása Prof. Natasa Jovanov-val (University of Zagreb, School of Medicine, Horvátország)

További külföldi kutatók, akikkel közös publikációt eredményező együttműködéseink voltak:

• Mazahir T. Hasan, Ikerbasque – Basque Foundation for Science, Bilbao, Spain
• Jose Donato Jr Department of Physiology and Biophysics, Institute of Biomedical Sciences, University of Sao Paulo, Sao Paulo, SP, Brazil
• Jackson Cioni Bittencourt Laboratory of Chemical Neuroanatomy, Department of Anatomy, Institute of Biomedical Sciences, University of Sao Paulo, Sao Paulo, Brazil
• Gavin Hudson, Wellcome Centre for Mitochondrial Research, Bioscience Institute, Newcastle University, Newcastla, UK
• Anna Stepanova, Brain and Mind Research Institute, Weill Cornell Medical College, New York, NY, USA.
• Parasuraman Padmanabhan,  Cognitive Neuroimaging Centre (CoNiC), Lee Kong Chian School of Medicine, Nanyang Technological University, Singapore-636921
• Frank Jordan, Department of Chemistry, Rutgers University, Newark, NJ 07102‑1811, USA
• Tamás Székely, Bath University, UK
• Spyros Batzios, Department of Paediatric Metabolic Medicine, Great Ormond Street Hospital, London, UK
• Lambertus P. van den Heuvel, Department of Pediatrics, Radboud University Medical Centre, Nijmegen, The Netherlands
• Ronald J.A. Wanders, University of Amsterdam, The Netherlands
• Dimitrios Zafeiriou 1st Department of Pediatrics, Aristotle University, Thessaloniki, Greece
• Larry J Young, Emory University, Atlanta, USA
• Gian Luca Scuderi, Ophthalmology Unit, NESMOS Department, Sant'Andrea Hospital, Faculty of Medicine and Psychology, "Sapienza" University of Rome, Italy
• Mari Carmen Gomez-Cabrera, Department of Physiology, University of Valencia, Spain
• Katsuhiro Suzuki, Faculty of Sport Sciences, Waseda University, Tokorozawa, Japan
• Joanna H. Sliwowska, Laboratory of Neurobiology, Institute of Zoology, Poznan University of Life Sciences, Poznan, Poland

Vezető kutatók, akikkel a pályázó kiemelkedő tudományos együttműködést folytat:

• Hangya Balázs, ELKH KOKI
• Shlomo Wagner, Haifa University
• Tóth Attila, ELTE
• Varró Petra, ELTE
• Tárnok Krisztián, ELTE
• Varga Máté, ELTE
• Grinevich Valery, Heidelberg University
• Palkovits Miklós, Semmelweis Egyetem
• Zelena Dóra, ELKH KOKI
• Chinopoulos Christos, Semmelweis Egyetem
• Reglődi Dóra, Pécsi Tudományegyetem
• Alpár Alán, Semmelweis Egyetem
• Héja László, ELKH TTK
• Schlett Katalin, ELTE
• Andics Attila, ELTE
• Lőw Péter, ELTE
• Usdin B. Ted, NIH, USA
• Zachar Gergely, Semmelweis Egyetem