Celluláris Neurofiziológia - előadás

Celluláris Neurofiziológia - előadás

A tárgy oktatója

Dr. Schlett Katalin, tanszékvezető egyetemi docens
e-mail: schlett.katalin@ttk.elte.hu

Az oktatás célja 

Az idegszövetet alkotó ideg- és gliasejtek ismertetése. Az előadás részletes áttekintést nyújt az idegsejtek sejtfelépítéséről, a membrán szerkezetéről és funkcióiról. Röviden tárgyalja a lokális hálózatok felépítését, a plaszticitási, regenerációs folyamatokat valamint az idegszövet határfelületeit is.

Tantárgy tartalma

  1. Idegszöveti sejtek áttekintése. Az idegszövetet alkotó főbb sejttípusok jellegzetességei. Az idegsejtekre jellemző felszín/tömeg arány jelentősége, posztmitotikus sajátságok, a szöveti sejtekhez való hasonlóság és különbség alapja.
  2. Az idegszöveti sejtek ontogenetikus eredete I. Neurogenezis a központi idegrendszerben. A neuroepitheliális őssejt és a radiális glia. Az embrionális neocortex vastagodása és rétegződése; radiális és tangenciális sejtvándorlás. A gerincvelő laminációja. Sejtsors-determináció.
  3. Az idegszöveti sejtek ontogenetikus eredete II. A felnőtt kori neurogenezis. A szubventrikuláris zónában és a szubgranuláris zónában zajló idegsejt-képződés funkcionális jelentősége. A főbb glia sejttípusok elkülönülése, leszármazási útvonalak és ezek szabályozása.
  4. Az idegsejt polaritása. Az axonális és dendritikus nyúlványfejlődés és -determináció. Az intracelluláris transzport-folyamatok elkülönülése és szabályozása. A motorfehérjék nyúlvány-specifikus szerepe.
  5. Az idegsejt-membrán mozaik szerkezete I. A preszinapszis felépítése. Az exocyst-komplex kialakulása és működése. Ca mikrodomének és ezek szabályozása.
  6. Az idegsejt-membrán mozaik szerkezete II.A posztszinapszis és működése és szabályozása. A PSD komplex kialakulása és működése. Állványfehérjék, adhéziós receptorok és ioncsatornák lokalizációjának és interakciójának szabályozása.
  7. Az idegsejt-membrán mozaik szerkezete III. Az elektromosan ingerlékeny membrán szerkezete. Az axon iniciális szegmentum kialakulása és funkciója. A mielin-hüvely kialakulása és szerepe.
  8. Az idegsejt-membrán mozaik szerkezete IV. A feszültségfüggő ioncsatornák eloszlása, működése és szabályozása. Az idegsejt integráló működése: a térbeli és időbeli szummáció. A dendrit-sejttest-axon, disztális-proximális ioncsatorna-eloszlás jelentősége.
  9. Idegsejt-hálózatok szerveződése.  Lokális neuronális hálózatok jelentősége és működése. Rövid távú szinaptikus hatékonyság-változás alapjai.  
  10. Idegi plaszticitás.  Sejtszintű modellek, hálózati vizsgálatok, in vivo paradigmák. A plaszticitás különböző aspektusai: potencírozás és depresszió, szinaptikus és homeosztatikus hatások.
  11. Glia-neuron kapcsolatok I. Glia-neuron kapcsolatok: metabolikus funkciók kölcsönhatása.
  12. Glia-neuron kapcsolatok II. Glia-neuron kapcsolatok: keringésszabályozás és metabolikus szabályozás kapcsolata.
  13. Folyadékterek és határfelszínek. Az idegszövet nem-neuronális alkotóinak szerepe az idegszövet homeosztázisának fenntartásában. Speciális határfelszínek a központi és a perifériás idegrendszerben. A vér-agy gát és a vér-liquor gát. Transzportfolyamatok a határfelszíneken keresztül.
  14. Az idegszövet sérülése és regenerációs képessége.  A központi idegsejtek regenerációja, nyúlvány-burjánzás. A perifériás idegrostok regenerációs lehetőségei. A glia sejtek regenerációt befolyásoló szerepe.